Sajtóinformáció.hu



Hogyan készüljön fel a klímaváltozásra?


Hogyan hat Magyarország társadalmi és gazdasági viszonyaira, területi egyenlőtlenségeire a klímaváltozás? Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének eredményei a szakpolitikai döntéshozatalt, a klímaváltozás hatásaira való felkészülést segítik a következő évtizedekben.

A kutatási eredmények a szakpolitikai döntéshozókat, a kormányzati, önkormányzati szakembereket segítik a klímaváltozás hatásaira való felkészülésben, ami akkor lehetséges, ha megfelelő adatok állnak rendelkezésre arról, milyen lesz az ország egyes térségeinek éghajlata és természeti környezete, és mindez hogyan hat majd a társadalomra és a gazdasági rendszerekre.

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézet kutatói a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe – amely 2016 áprilisától lesz elérhető a nagyközönség számára – új adatbázisokat hoztak létre Magyarország társadalmi-gazdasági állapotának jövőbeli területi különbségeiről.

A kutatás demográfiai, földhasználati és gazdasági előrejelzésekkel, valamint a hazai lakosság klímatudatosságának felmérésével segíti a szakpolitikai döntéshozatalt, a klímaváltozás hatásaira való felkészülést a következő évtizedekben. A kutatás a hazai és nemzetközi szakirodalmi előzmények feltárása mellett módszertani fejlesztést tartalmazott a társadalmi-gazdasági folyamatok és a klímaváltozás kapcsolatának előrejelzésére, és megalapozhatja a témában a további tudományos párbeszédet. Az eredmények könyv formájában is megjelentek, az elkészült tanulmányok pedig a kutatás honlapján olvashatók.

Csökkenő lakosság – változó mértékű sérülékenység

Ahhoz, hogy a klímaváltozással érintett lakosság számát és összetételét megismerjék, a kutatók a hazai és nemzetközi népesség-előreszámítások korábbi eredményeire, valamint a jelenlegi népesedési folyamatokra alapozva, járási szinten becsülték előre a magyar lakosság számát és összetételét. Az ország jelentős részén 2051-ig a lakosság 30 százalékot is meghaladó csökkenése valószínűsíthető, viszont az elöregedéssel növekszik a klímaváltozás hatásai (pl. hőhullámok) által veszélyeztetettek száma. A demográfiai előrejelzés így többek között segítheti a szociális és egészségügyi ellátórendszer jövőbeli kapacitásainak tervezését.

Homogenizálódó földhasználat

A jövőbeli földhasználat modellezése során az MTA kutatói a rendszerváltás utáni földhasználat-változást magyarázták társadalmi, gazdasági, környezeti tényezőkkel (köztük a változó hőmérséklet- és csapadékviszonyokkal), és ezeket a trendeket vetítették előre 2030-ig, illetve 2050-ig. Az eredmények alapján Magyarország felszínborítása homogénebbé fog válni: az erdőterületek és a mesterséges felszínek (pl. lakott területek, úthálózat, elhagyott ipari területek) bővülése várható. A gyepek, szántók és a komplex mezőgazdasági területek (pl. a tanyás területek vagy az alföldi mezővárosok kertségei) vissza fognak szorulni. Ezek a megállapítások segíthetik a települési önkormányzatok, az agrárgazdaság szereplőinek döntéseit, az országos agrár- és vidékpolitikák tervezését.

A hosszú távú gazdasági trendek és a klímaváltozás kapcsolata

A gazdaság hosszú távú irányait csak nagy bizonytalansággal lehet megbecsülni. A legfontosabb gazdasági mutatók előreszámításával (például GDP, fogyasztás, foglalkoztatás) és megyei szintre való lebontásával segíteni lehet a gazdaságpolitika hosszú időtávú, a területi különbségeket is figyelembe vevő formálását. Ugyanakkor a klímaváltozással való összefüggések számszerűsítése a nemzetközi szakirodalomban is csak most formálódó terület. Ma még meglehetősen kérdéses, hogy a hőmérséklet emelkedése hogyan fog hatni a mezőgazdasági és ipari termelésre vagy a turizmusra Magyarországon és egyes térségeiben – a témában tehát további kutatások lehetnek szükségesek.

Mit gondol a társadalom a klímaváltozásról?

A klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez tudnunk kell, hogy az embereknek milyen ismereteik vannak a klímaváltozásról, és hogyan viszonyulnak hozzá (például mennyire érzik magukat érintettnek). A kutatás arra is választ adott, hogy a mai magyar társadalom kitől várja a probléma megoldását (elsősorban a kutatóktól, tudósoktól, kevésbé a kormánytól vagy az egyénektől), illetve arra, milyen a népesség alkalmazkodóképessége az ország egyes térségeiben. A kérdőívvel a kutatók vizsgálták a klímaváltozás esetleges migrációs hatását is. Kiderült, hogy a lakosság a klímaváltozást nem tartja a legsúlyosabb társadalmi kérdésnek a mai Magyarországon.

http://mta.hu/tudomany_hirei/csokkeno-szamu-nepesseg-tobb-erdo-kutatas-a-klimavaltozas-magyarorszagi-hatasairol-106000







Média száma
1
Megtekintés
2281 / 0
Dátum
2016-02-16
Tartalom azonosító
10458